header blue orig

1.1 Tenyésztési Szabályzat

 

  • Előszó

 

A Danubius Dog Klub – attól a céltól vezérelve, hogy a fajta minden előnyös tulajdonságának megőrzésével rögzítse és nemesítse standardkövető populációját – megalkotta jelen Tenyésztési Szabályzatát. Az Egyesület ezen Tenyésztési Szabályzat előírásainak alkalmazásával kívánja a fajta tenyésztését és az azzal kapcsolatos tevékenységeket szabályozni. Távlati célunk, hogy ne csak az állományt fejlesszük, hanem ezzel egyidejűleg tenyésztőink és a fajta kedvelői számára ismeretterjesztő előadások és szakmai képzések révén; szakelőadók, állatorvosok és képzett kinológusok segítségével előadásokat, fórumokat szervezzünk. Ezek keretében tartási-, takarmányozási-, genetikai-, etológiai- és szaporodásbiológiai témákban szeretnénk fejleszteni a dogos közösség tudását és ismereteit. Ezen felül szeretnénk a tenyésztésben használni kívánt kutyák egészségügyi szűrését fokozatosan bevezetni, hogy az állományt ezáltal is egészségesebbé, nyomon követhetőbbé tegyük. Hosszú távú célunk, hogy megszűntessük ill. szabálykövető működésre bírjuk az ellenőrizetlen szaporulatot produkáló, kutyáikat az ÁVT-nek nem megfelelő módon tartó tenyészeteket. Célunk továbbá, hogy a német dog fajtamentés számára olyan tárgyi és eszközbeli segítséget nyújtsunk, mely lehetővé teszi a bajba jutott állatok visszailleszkedését és új gazdához segítését.

 

  • A fajta leírása, standard

 

Mint minden elismert fajtáé, a német dog bírálata is a fajtastandardban meghatározott szempontok alapján történik. A német dog „Fajta Standardot”, a származási ország Németország adja, melyet az

 

FCI elfogad.

 

A standard vezérfonal, a tenyésztő és a bíró számára egyaránt.


F.C.I. Fajta Standard No. 235.

NÉMET DOG

 

 

 

 

SZÁRMAZÁS: Németország.

 

AZ EREDETI ÉS ÉRVÉNYES STANDARD KIADÁSI DÁTUMA: 2012.10.08.

 

ALKALMAZÁS: Kísérő és őrző-védő kutya

 

FCI-CSOPORTBEOSZTÁS:            2. fajtacsoport            Pincserek, schnauzerek, molosszusok,

 

hegyi pásztorkutyák – Svájci pásztorkutyák. 2.1 Molosszusok, dog típusúak. Munkavizsgára nem kötelezett.

 

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS:

 

A mai német dog egyik előfutárának a régi “Bullenbeisser” (Bulldog) fajta tekinthető, valamint a «Hatz-and Saurüden» (vadász- és vaddisznós kopók), melyek az erős masztiff vagy angol típusú kutyák és a gyors és ügyes agarak között voltak. A Dogge kifejezést elsősorban a nagy, erőteljes kutyákra használták, nem kimondottan egy fajtára. Később különböző nevekkel, mint ulmi dog, angol dog, dán dog, hajtókan, disznófogó és nagy dog illeték a kutyákat a színük és méretük szerint.

 

1878-ban megalakult Berlinben a Hetek Bizottsága, mely aktív tenyésztőkből és bírókból állt, és melynek elnöke Dr. Bodinus volt. A bizottság döntött arról, hogy csoportosítja az előbb megnevezett változatokat „NÉMET DOG” név alatt. Evvel lefektették a különböző német fajták tenyésztésének alapjait.

 

1880-ban a berlini kiállítás alkalmából született meg az első német dog standard.


 

Ezt a standardot 1888 óta a “Deutsche Doggen Club 1888 e.V.” (Német Dog Klub, regisztrált klub 1888 óta) gondozza és az évek folyamán gyakran átnézte. A jelenlegi standard megfelel az FCI követelményeinek.

 

ÁLTALÁNOS MEGJELENÉS:

 

A német dog előkelő megjelenésével, nagy és erős jól szerkesztett testfelépítésével egyesíti magában a büszkeséget, az erőt és az eleganciát. Lénye nemes és harmonikus megjelenéssel párosul, arányos vonalvezetése, kifejezésteljes koponyája úgy hat a szemlélőre, mint egy nemes szobor. Sosem durva vagy túl finom felépítésű, a nemi jelleg egyértelmű. Ő a kutyafajták Apollója.

 

FONTOS ARÁNYOK:

 

A test szinte kvadratikus megjelenésű; ez különösen érvényes a kanokra. A szukák törzse lehet egy kicsit hosszabb.

 

VISELKEDÉS/TEMPERAMENTUM:

 

Barátságos, szeretetteljes és hűséges a gazdájával szemben, az idegenekkel szemben tartózkodó. Magabiztos, rettenthetetlen, könnyen vezethető, tanulékony kísérő és családi kutya, akinek ingerküszöbe magas és viselkedése agresszivitástól mentes.

 

FEJ:

 

Az összmegjelenéssel harmonizálva hosszan nyújtott, keskeny, markáns, kifejezésteljes, finoman “metszett” különösen a szemek alatt. Sosem ék alakú. Az orrhegy és a világosan hangsúlyozott orrnyereg (stop) közötti távolság lehetőleg azonos a stop és a gyengén kifejezett nyakszirtcsont közötti távolsággal. A pofa (fang) és a koponya felső vonalai egymással párhuzamosan futnak. Elölről nézve a koponya keskeny, az orrhát széles.

 

AGYKOPONYA:

Koponya: A szemöldök íve jól fejlett, de nem lehet kiemelkedő.

Stop: Hangsúlyos.

 

ARCKOPONYA:

 

Orrtükör: Jól fejlett, inkább széles, mint kerek, nagy orrnyílásokkal. Fekete színű, kivéve a harlekin (fehér alapon fekete foltos) dogokat. Ennél a színváltozatnál a fekete orr a kívánatos, a fekete foltos vagy hússzínű orr még megengedett. A kék egyedeknél megengedett az antracit (fakó fekete) színű orrtükör.

 

Arcorr (Pofa): Mély, lehetőleg derékszögű. Az orrhát sose legyen konkáv, konvex, vagy sasorr.

 

Ajkak: Jól felismerhető ajakszeglet. Az ajkak ne legyenek kevéssé vagy túlzottan lelógók. Az ajkak sötéten pigmentáltak. A foltos dogoknál megengedett a hiányosan pigmentált vagy hússzínű ajak. Állkapcsok/fogak: Jól fejlett, széles állkapocs és állcsont. Erős, egészséges és hiánytalan fogazat, ollós harapás (42 fog a fogképletnek megfelelően). A teljes ollós harapástól való bármilyen eltérés (kivéve PM1-ek az alsó állkapcson) nagyon nemkívánatos.

 

Pofák: A pofaizmok csak kissé fejlettek és semmiféleképpen se kiugrók.

 

Szemek: Közepes nagyságúak, élénk, értelmes, barátságos kifejezésű, lehetőleg sötét színűek, mandulavágásúak, jól záródó szemhéjakkal. Egymástól nem túl távol állóak és nem metszettek. A szemhéjak nagyon jól ráfekszenek a szemekre. A világos, átható vagy borostyán szín nem kívánatos. A kék dogok kissé világosabb szemszíne megengedett. A foltos dogoknál megengedettek a világos vagy a különböző színű szemek.

 

Fülek: Természetes lógó fülek, magasan de nem a koponya tetején vagy alacsonyan lógóan tűzöttek. Közepes nagyságúak, a fülek elülső széle a pofára simul, de nem lapulnak a fülek a koponyához és nem is állnak el a koponyától.


NYAK:

 

Hosszú, száraz, izmos. Nem rövid vagy vastag. A törzshöz jól illeszkedik, a fej irányában enyhén vékonyodik, szépen ívelt tarkóvonallal. Egyenes tartású de kissé ferdén előre nyúló, de nem szarvasnyak. A nyaklebernyeg és a laza torokbőr nagyon nemkívánatos.

 

TÖRZS:

 

Mar: Az erős törzs legmagasabb pontja. A mart a lapockacsontok felső széle alkotja, mely a gerinccsigolyákon túl nyúlik.

 

Hát: Rövid és feszes, megközelítőleg egyenes hátvonal, hátrafelé csekély mértékben lejt. A hát sosem hosszú ill. a felső vonal sosem emelkedik a far irányában.

 

Ágyék: Enyhén ívelt, széles, erősen izmolt.

 

Far: Széles, erősen izmolt, a keresztcsonttól a faroktőig enyhén csapott és észrevétlenül fut a farok illeszkedésébe. A far sosem lejt meredeken ill. sosem teljesen lapos.

 

Mellkas: A könyökízületig nyúlik. Jól ívelt, messze hátranyúló bordák. A bordák sosem dongásak vagy laposak. A mellkas megfelelő szélességű, sosem kelt lapos benyomást. Kifejezett előmell, viszont a szegycsont nem túl hangsúlyos.

 

Alsó vonal és has: A has hátrafelé jól felhúzott, a mellkas alsó részével szép ívű vonalat képez. Az anyai feladatok ellátás után a szukáknak ne legyen megereszkedett hasa.

 

FAROK:

 

Hossza a csánkig ér. Ne legyen túl rövid vagy hosszú. Magasan és szélesen tűzött, de sem túl magasan sem túl szélesen, a vége felé fokozatosan elvékonyodik. Nyugalmi állapotban természetes ívvel lelóg, izgalmi állapotban vagy futás közben enyhe szablyaformájú ívet képez, de nem emelkedhet a hát vonala fölé. A kampó alakú vagy kunkorodó farok ill. az oldalt tartott farok nagyon nemkívánatos. A kefefarok nem kívánatos.

 

VÉGTAGOK

ELÜLSŐ VÉGTAGOK:

Általános megjelenés: Jól szögeltek erős csontozattal és izmokkal.

 

Vállak: Erősen izmoltak. A hosszú és ferdén fekvő lapockacsont a felkarral körülbelül 100-110 fokos szöget zár be.

 

Felkar: Erős és izmos, a testhez jól simul, valamivel hosszabb, mint a lapockacsont. Könyök: Nem fordulhat sem ki-, sem befelé.

 

Alkar: Erős és izmos, elöl- és oldalnézetből is tökéletesen egyenes.

 

Elülső lábtőízület: Erős és stabil, csak jelentéktelen módon emelkedik ki az alkar szerkezetéből. Mellső lábközép: Erős, elölről nézve egyenes, oldalról nézve kissé előre irányul.

 

Mellső mancsok: Kerek formájúak, magasan boltozottak, szorosan záródó lábujjakkal (macskamancsok). A karmok rövidek, erősek és lehetőleg sötét színűek.

 

HÁTULSÓ VÉGTAGOK:

 

Általános megjelenés: Az egész csontozat erős izomzattal borított, ami a farnak, a csípőnek és a comboknak széles és legömbölyített kinézetet ad. Az erőteljes és jól szögellt hátsó végtagok hátulnézetből párhuzamosak a mellső végtagokkal.

 

Comb: Hosszú, széles és nagyon izmos.

Térd: Erős, szinte függőlegesen áll a csípőízület alatt.

 

Alsó lábszár: Hosszú, a comb hosszával közel azonos hosszúságú, jól izmolt. Csánkízület: Erős, stabil, nem fordulhat sem be-, sem kifelé.

 

Hátulsó lábközép: Rövid, erőteljes, majdnem merőlegesen áll a talajon.

 

Hátulsó mancsok: Kerek formájúak, magasan boltozottak, szorosan záródó lábujjakkal (macskamancsok). A karmok rövidek, erősek és lehetőleg sötét színűek.

 

 

MOZGÁS:

 

Harmonikus, hajlékony, térölelő, enyhén ruganyos, melynél a végtagok elölről és hátulról nézve párhuzamosan mozognak. Sohasem rövid léptű és soha sem poroszkál.

 

BŐR:

 

Feszesen a testre simul, az egyszínű kutyáknál jól pigmentált. A foltos dogoknál a pigmentáció túlnyomórészt a foltoknak megfelelő.

 

SZŐRTAKARÓ:

 

Szőr: Nagyon rövid és sűrű, testre simuló, fényes. Ne legyen soha érdes tapintású, matt vagy kettős szőrzet.

 

Szín: A német dogokat három színváltozatban tenyészik: sárga és csíkos, foltos és fekete, továbbá acélkék.

 

Sárga: A világos aranysárgától a telt aranysárgáig; kívánatos a fekete maszk. Ne legyen szürkéssárga, kékes sárga vagy kormos sárga. Nincsenek fehér jegyek.

 

Csíkos: Az alapszín a világos aranysárgától a telt aranysárgáig terjed, a csíkok fekete színűek, lehetőleg egyformák és tisztán kirajzolódnak, a bordák irányában futnak, nem elmosódottak. Kívánatos a fekete maszk. Nincsenek fehér jegyek.

 

Foltos /Harlekin/: Az alapszín tiszta fehér, lehetőleg tűzés nélkül, az egész testen jól eloszlott, nem egyforma alakú, “tépett” formájú, lakkfekete foltok. Nem kívánatosak a szürke, kék vagy barnás foltok. A kékesszürke tűzés sem kívánatos. Az úgynevezett „szürketigris” egyedek /fekete foltok túlnyomórészt szürke alapon/ megjelenése nem tekinthető kívánatosnak de nem zárhatók ki.

 

Fekete: Lakkfekete, de megengedettek a fehér jegyek a mellkason és a mancsokon; ide sorolható a kabátos dog is, amelynél a fekete szín kabátszerűen borítja a testet, az arcorr, a nyak, a mell, a has, a lábak és a farokvég pedig fehér színű. Ide sorolandó a táblás dog is, melyeknél fehér az alapszín melyen nagy fekete foltok helyezkednek el. A fekete színben sose legyenek sárga vagy barna vagy kékes árnyalatok.

 

Kék: Telített acélkék, megengedettek a fehér jegyek a mellkason és a mancsokon. Hibás a sárgás árnyalat vagy a kékesfekete szín.

 

MÉRET ÉS SÚLY:

Marmagasság:

Kanok: legalább 80 cm, ne haladja meg a 90 cm-t.

Szukák: legalább 72 cm, ne haladja meg a 84 cm-t.

 

HIBÁK:

 

A fentiektől való bármilyen eltérés hibának tekintendő, aminek elbírálása arányos az eltérés fokával és a kutya egészségére és jó közérzetére gyakorolt hatásával.

  • Túl kevés stop.
  • Beforduló ajak (az állkapocs és az állcsont fogai közé csípődik).

 

  • A metszőfogak szabálytalan elhelyezkedése, ami mellett a harapás helyes marad. Túl kicsi fogak. Részleges harapófogó harapás.

 

  • Kidülledő vagy túl mélyen ülő szemek.

 

  • Laza, túlterhelt vállak. Meredek elhelyezkedésű lapockacsont

 

  • Laza könyökök.

 

  • Görbült vagy túlhajlott alkar a lábtőízület felett.

 

  • Feltűnően gyenge, túl ferde, túl egyenes lábközép.
  • A hátulsó végtagok szögellése túl nagy vagy túl kicsi.
  • Túl nyitott, vagy zárt hátulsó végtagszögellés, tehénállás, szűken állás, hordóállás.

 

  • Lapos, hosszú, süllyedt mancs,


 

SÚLYOS HIBÁK:

 

  • Nem elég magabiztos, félénk, ideges a kutya.
  • Alma alakú fej és túl kiugró pofaizmok.
  • Kifelé, illetve befelé forduló szemhéjak, látszik a piros pislogóhártya.
  • Nyerges hát vagy pontyhát.
  • Túl csapott far.

 

  • A kutya állandóan poroszkál.
  • Betört farok vagy vágott farok.

 

KIZÁRÓ HIBÁK:

  • Agresszív vagy túlzottan félénk kutyák.
  • A bármilyen fizikai vagy viselkedésbeli eltérést mutató kutyát ki kell zárni.

 

  • Félelemből harap, alacsony ingerküszöb.
  • Májszínű orrtükör, hasított orr.

 

  • Előreharapás, hátraharapás, keresztbe harapás, harapófogó harapás, hiányzó fogak, kivéve két P1 az alsó állkapcson.

 

  • Ektrópium, entrópium vagy macroblepharia. Különböző szemszín az egyszínűeknél. Vizeskékszem.
  • Világoskék vagy különböző színű szemek az egyszínű kutyáknál, kivéve a harlekin dogokat.

 

  • Megtört farok (azaz deformált csigolya).

 

  • A sárga és a csíkos kutyáknál színhibák: ezüstkék, vagy izabella szín, fehér gallér, mancsok vagy zoknik és farokvég.

 

  • A foltos kutyáknál színhibák: fehér szín minden fekete jel nélkül /albínó/, süketség, az úgynevezett porcelántigris /ez fehér alapon túlnyomóan kék, szürke, sárga vagy csíkos foltozású/.

 

  • A kék kutyáknál Színhibák: Fehér gallér, fehér zoknik, fehér farokvég.
  • Süketség.
  • A minimális magasságot nem éri el.

 

Megjegyzés: A kanoknak két látható, normális fejlettségű herével kell rendelkezniük, melyek teljesen a herezacskóban helyezkednek el.

 

  • Tenyészcél

 

Az Egyesület célja, hogy a magyarországi állomány az azonos elvek alapján történő, szabályozott, ellenőrizhető tenyésztés során született, az FCI standardjában foglaltakat legjobban közelítő, egészséges, örökletes betegségektől mentes, fajtatiszta egyedekből tevődjön össze. Ennek feltétele az átfogó adatbázis.

 

Az örökletes hibákat és betegségeket az Egyesület tenyésztési munkával leküzdi.

 

A Egyesület tehát a fajta tenyésztésének céljait a következőkben foglalja össze:

 

  • A standardnak (FCI 235. sz.) megfelelő fenotípus.
  • Örökletes terheltségektől mentes, egészséges állomány tenyésztése.

 

A Danubius Dog Klub Tenyésztési Szabályzata az Egyesület tagjaira, valamint minden német dog kutyát tartó és tenyésztő számára kötelező érvényű és egyetlen esetben sem tűr kivételt.


  • Definíciók

 

1.1.4.1 Tulajdonos

 

A szuka tulajdonosa az a személy, akinek a tulajdonában van a kutya, és aki ezt bizonyítani is tudja a tulajdonjogára átírt származási lappal, vagy szerződéssel.

 

A fedezőkan tulajdonosának az a személy számít, aki a fedező kan származási lapján felvezetett tulajdonos, vagy általa szerződéssel meghatalmazott személy arra, hogy a fedező kant a szuka fedezésére rendelkezésre bocsátja.

 

1.1.4.2 A tenyésztő

 

A tenyésztő olyan természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek (amelynek) tenyésztési célra német dog van a tulajdonában. Az alom tenyésztője az, aki fedeztetéskor az anyakutya tulajdonosa, vagy tenyésztési bérlője (lásd tenyésztési jog átadása) abban az esetben, ha a fedeztetés, a vemhesség, és a kölykök első 49 életnapja alatt tevőlegesen gondoskodott az anyakutyáról és a kölykökről. A gondoskodás a tenyésztő egy szakmailag megfelelő meghatalmazott személye által is végrehajtható. (A gondoskodás az állatokra gyakorolt tevőleges behatási lehetőség, ami a gondoskodó folyamatos közvetlen közelségét, a folyamatos felügyelet lehetőségét, az állatok kontrollját, figyelmes felügyeletét, ellátását és gondozását jelenti). A Danubius Dog Klub tagjait a tenyésztéshez való jog megilleti, ugyanis ma Magyarországon az ebtenyésztés alanyi jog, amit korlátozni nem lehet.

 

1.1.4.3 A tenyésztési jog átadása

 

A szuka vagy a fedezőkan tenyésztésre vonatkozó használati jogát át lehet ruházni egy harmadik félre szerződés által, ugyanez vonatkozik a befedeztetett szuka eladásakor létrejövő tenyésztői jog átadásra. A tenyésztési jogok átruházását - bérleti szerződést - kötelező írásban rögzíteni még a fedeztetés előtt. A bérleti szerződést mellékelni kell a fedeztetési jegyhez, amelynek világosan körvonalaznia kell a két szerződő fél jogait és kötelességeit. Jelen szabályzat a szuka „bérlőjét” tekinti tulajdonosnak a fedeztetés időpontjától a kölykök leválasztásig (8 hetes kor), vagy a szerződés lejártáig.

 

Tulajdonjog megváltozása esetén, amennyiben a kutyától mélyhűtött szaporítóanyag (sperma, embrió) tárolva lett, a szerződésben erről külön kell rendelkezni.

 

1.1.4.4 A tenyésztési jog visszavonása

 

Az állatvédelmi törvény, a Danubius Dog Klub Tenyésztési Szabályzata, a Törzskönyvezési Szabályzat, valamint az Egyesület vezető szerveinek és tisztségviselőinek határozatai és döntései ellenében elkövetett szabálysértések (az elkövetett vétség súlyának függvényében) figyelmeztetést, ill. a tenyésztési jog határozott vagy határozatlan idejű megvonását vonhatja maga után. Súlyos esetben maga az egyesület tesz bejelentést a felügyeleti szerveknél.

 

A tenyésztésbe vételre adott engedély visszavonható, amennyiben az érintett tenyészkutyánál vagy utódaiknál, az átlagosnál nagyobb százalékban jelentős hiányosságok, ill. súlyos öröklődő betegségek derülnek ki. A visszavonás szükségességéről, valamint módjáról a Tenyésztésvezető dönt a Tenyésztési Tanáccsal együtt működve.

 

  • A kennelnév és annak védelme

 

1.1.5.1 Általános tudnivalók

 

A kennelnév a kutya nevéhez tartozik. A tenyésztő kérelmére az FCI által elismert Kinológiai Szövetség levéd egy kennelnevet a tenyészet számára. A kennelnév védettsége az utolsó alom


 

bejegyzése után 20 évvel megszűnik, addig másnak ki nem adható. A bértenyésztésből származó kölyköket a bérlő kennelneve alatt kell bejegyezni. Ha egy szukának több tulajdonosa is van, azt kell tenyésztőnek tekinteni, aki az almot bejelenti, és az ő kennelneve alatt kell törzskönyvezni, a társtulajdonosok hozzájáruló nyilatkozatának mellékletével. A külföldről átvett kutyák törzskönyvébe csak a származási országban védett kennelnév vehető fel, egyéb nem.

 

1.1.5.2 A kennelnév kiváltása

 

A kennelnév tulajdonjogát az FCI által elismert Kinológiai Szövetségnél kell kérelmezni és az a kiadás időpontjától védetté válik. Egy személynek csak egy bejegyzett kennelneve lehet. A kérelemnek három nevet kell tartalmaznia, ahol is a kívánt név az első helyen áll. A másodikat vagy harmadikat akkor kapja meg a kennel, ha az előző(ek) már ki van(nak) adva, vagy más okból nem adható(k) ki. Minden levédendő kennelnévnek el kell térnie a már kiadottaktól. A kennelnévről a tenyésztők igazolást kapnak.

 

1.1.5.3 A kennelnév tulajdonjogának megváltoztatása

 

A kennelnév további használatáról bármikor le lehet mondani. A kennelnév örökölhető és átruházható. A tulajdonosok kötelesek minden név, cím és adat változást 8 napon belül bejelenteni, valamint a tulajdonátírási díjat megfizetni.

 

  • A tenyésztés módszerei

 

1.1.6.1 Általános tudnivalók

 

A kutyatenyésztésben általában, így a német dog tenyésztésben is azonos fajtába tartozó egyedekkel „HOMOZIGOTÁS NÖVELŐ, FAJTATISZTA TENYÉSZTÉS”-t hajtunk végre. Alapja a Rokonság, ill a. Rokonsági fok Egy, vagy több közös ős-általánosságban.

 

Célja: Az ideális állomány kialakulásának (alakításának) körvonalazása. Fajtatiszta állományok fenntartása és nemesítése, a genetikailag értékes keresztezési partnerek kiemelése, a fajta nemesítése, használhatóságának, illetve esztétikai megjelenésének fejlesztése érdekében, az alapvető és egyetlen tenyésztési eljárás a fajtatiszta tenyésztés, ahol a szülőpárok származása ismert, s azokat az Egyesület rögzítette és nyilvántartja.

 

A német dog zárt törzskönyvű fajta, tehát csak olyan szülők kölykei törzskönyvezhetők, ahol a kan és a szuka is mind a négy ősi sorban (nagyszülők- dédszülők-ükszülők) ismert felmenőktől származik. Használhatjuk a legszorosabb, szoros, tágabb rokontenyésztést és az idegentenyésztést az örökölhető értékek legjobb kihasználásához. A rokontenyésztés vérrokonságra alapozott olyan tenyésztés, amelyben egy ős legalább egyszer az apai és anyai ágon képviselve van.

 

1.1.6.2 Rokontenyésztés

 

Rokontenyésztettségről akkor beszélünk, ha dogunk származási lapján egy-egy kan vagy szuka többször fordul elő. Nem mindegy azonban, hogy az ismétlődő ősök hol, hányadik ősi sorban és milyen gyakorisággal találhatók. A gyakran emlegetett vonaltenyésztés is a rokontenyésztés egy formája, amelyet egy-egy kiválónak vélt kanra vagy szukára alapozunk, s tenyészetünkben azzal minél közelebbi rokonságot kívánunk kialakítani.

 

A rokontenyésztés vitathatatlan előnye a tulajdonságok rögzítése. Arról már sokan megfeledkeznek, hogy a kedvezőtlen jellegeket is ugyanolyan mértékben rögzítik a tenyésztés során, mint az éppen kívánatos tulajdonságokat. Legszorosabb a rokontenyésztés, ha a szülőket ivadékaikkal párosítunk, vagy édestestvérek párosítását tervezzük. Ezeket a párosításokat kerüljük el, mert túlságosan sok kockázattal járnak.


A rokontenyésztés felszínre hozhatja azokat a receszív tulajdonságokat, amelyek az idegentenyésztés módszerét alkalmazva, elnyomva tarthatók. A szoros és a legszorosabb rokontenyésztés hatására a szervezet túlságosan elfinomodhat. Ilyenkor a csontozat könnyűvé válik, a szőrzet szakadékony lesz. Csökken a rokontenyésztett egyedek toleráló képessége, immunreakcióik gyengülnek. Szem, fogazat, s kanoknál here rendellenességek jelentkezhetnek.

 

A gyakorlatban a rokonság fok az első négy ősi sorra korlátozódik. Ha csak az ötödik vagy afölött lévő ősi sorban találhatók azonos ősök, az egyedek nem tekinthetők rokonoknak (idegenek). Ezeknél az egyedeknél a saját rokonsági fok nem adódik össze a párosítás elemzésekor. Ezek figyelembevételével a következő tenyésztési módokat különböztetjük meg:

 

  1. Legszorosabb rokontenyésztés: amelyben a négy ősi sorban a közös ősök rokonsági foka 75-100% között található az egyedben. Pl.: szülők kölykeikkel, vagy testvérek egymás között párosodnak. Testvéreknek tekintendők az azonos szülők különböző almaiból származó utódok is.

  1. Szoros rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 62,5-68,75% között található. Pl.: nagyszülő az unokával.

  1. Tágabb rokontenyésztés: amelyben a közös ősök rokonsági foka 12,5- 56,25% között található. Ennél a tenyésztési módnál a 2. 3. vagy a 4. ősi sorban találunk közös ősöket.

  1. Idegentenyésztés: amelyben azonos fajtájú, rokonság nélküli egyedeket párosítunk egymással. Majdnem minden kitenyésztett (újratenyésztett) fajta szűkebb tenyészalapból származik, ezért ha a rokontenyésztést választjuk, elegendő a tágabb rokontenyésztést alkalmazni. Inkább a jól örökítő felmenőági ősök vérkapcsolata keresendő. A szoros rokontenyésztésből származó tenyészetekben gyakran vérfrissítésre van szükség, hogy a nem kívánatos tulajdonságokat heterozigóta formában tudjuk tartani.

 

1.1.6.3 Idegentenyésztés

 

Idegentenyésztésről akkor beszélünk, ha az egyed 4 ősi soros származási lapján ismétlődő ősöket nem találunk. Elméletileg magában hordozza a szóródás veszélyét, amelynek következménye a nem egyöntetű, esetleg szélsőségesen különböző kölykök megjelenése egy-egy alomban.

 

Az idegentenyésztés célja a rokontenyésztés káros hatásainak a megelőzése, az életképesség, ellenálló képesség fokozása, új genetikai kombinációk kipróbálása, a vérfrissítés. Az idegentenyésztésnél nagy hangsúlyt kell helyezni a kiszemelt tenyészállatok rögzítendő tulajdonságainak homogenitására. Egy-egy értékes tulajdonság csak úgy rögzíthető idegentenyésztést alkalmazva, ha szukáinktól idegen, azokkal rokonságban nem álló kanokkal homogén párosítást valósítunk meg, s a kívánatos tulajdonságokat hordozó kölyköket hagyjuk meg továbbtenyésztésre.

 

 

Az idegentenyésztés előnyeként említhető a szaporodásbiológiai tulajdonságokra gyakorolt hatása is. A szuka peteleválása a ciklus során folyamatos, s valójában sokkal több petesejt termékenyül meg, mint amennyi kölyök születik. A megtermékenyült petesejtek egy része genetikai és környezeti hatásokra elpusztul és felszívódik. Idegentenyésztéssel csökkenthetjük a káros receszív gének homozigóta állapotba jutásának esélyét, s ezzel a felszívódó embriók számát. Az idegentenyésztett szukák általában kiegyensúlyozottabb idegrendszerűek, ritkábbak náluk az anyagforgalmi és allergiás eredetű vakaródzási problémák, jobban nevelik kölykeiket. A nem rokontenyésztett kanok vitalitása, fedező készsége jelentősen felülmúlja a rokontenyésztett kanokét, bár természetesen egyedi kivételek mindig akadnak.

  • Tenyészthető színváltozatok, színkeverés

 

A német dog hat színváltozatban tenyésztett:

  • sárga
  • csíkos
  • fekete
  • fehér- fekete foltos
  • szürketigris
  • kék

 

Egyéb színűek mind a tenyésztésből, mind a kiállításokról ki vannak zárva.

 

  • színcsoportokban:

 

  • sárgát sárgával
  • sárgát csíkossal
  • csíkost csíkossal

 

  • feketét feketével

 

  • feketét foltossal
  • feketét szürketigrissel
  • foltost szürketigrissel

 

  • foltost foltossal
  • kéket kékkel és kékből származó feketével szabad párosítani.

 

Kékből származó fekete, a foltos tenyésztésből és foltos-szürketigris-fekete vonalból származó fekete, a kék tenyésztésből ki van zárva.

 

Az ettől eltérő színkeresztezés engedélyezése a tenyésztői tanács hatáskörébe tartozik. A tanács döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

 

  • A fajtára jellemző és a tenyésztésnél ajánlott tartási módok

 

A német dog számára a fajtának és életkorának megfelelő táplálást és ápolást, mozgást, orvosi ellátást, valamint a viselkedését és a természetét szem előtt tartó elhelyezést kell biztosítani. (Animal wellfare EU és AVT).

 

A megkötve tartás semmilyen tartási és elhelyezési formában nem tekinthető a fajta igényeinek megfelelőnek.

 

Tilos a szűk ketrecben, vagy szállító boxokban való tartás. Kivételes esetekben szállításkor, kiállításon, a kutya érdekében, védelmére átmenetileg megfelelő méretű ketrecben (IATA AJÁNLÁSNAK MEGFELELŐEN a kutya fel tudjon állni, és meg tudjon fordulni benne) rövid ideig tartó tartás megengedett. Beteg vagy lábadozó kutyát a kutya érdekében, hogy saját magában kárt ne tehessen, állatorvosi javaslatra meghatározott ideig zárt boxban, ketrecben lehet tartani.

 

A tenyésztésbe vont német dogok tartása lakásban, gazdasági épületben, házban, nyitott, vagy részben nyitott kennelben is lehetséges.

 

1.1.8.1 Kennelben tartás

 

A kutyákat csak akkor lehet nyitott vagy részben nyitott kennelben tartani, ha a kennelen belül vagy közvetlenül a kennellel összeköttetésben egy védett helyiség rendelkezésre áll. A védett helyiségnek minden oldalról hőszigetelő, egészségre ártalmatlan anyagból kell készülnie. Az anyagnak kidolgozottnak kell lennie, hogy a kutya ne sérülhessen meg miatta. A védett helyiségnek az időjárás viszontagságai ellen védelmet kell nyújtania, különösen nem szabad, hogy a nedvesség behatoljon. A védett helyiséget úgy kell kimérni, hogy a kutya abban a viselkedésének megfelelően mozogni tudjon és a helyiséget a testének a melegével fel tudja fűteni és melegen tudja tartani. A helyiség belsejét tisztán, szárazon és féregmentesen kell tartani. A helyiség ajtajának a kutya méretének megfelelőnek kell lennie; olyan nagynak szabad csak lennie, hogy a kutya akadálytalanul át tudjon jutni rajta. Az ajtót a szeles oldal felől el kell fordítani és a szél és csapadék ellen védettnek kell lennie.

 

A tartózkodási helyet a védett helyiség szűkebb környezetében tisztán kell tartani. A padló olyan kiképzésű vagy kidolgozottságú kell, hogy legyen, hogy a nedvesség felszívódjon, vagy el tudjon folyni. A padlót, a kerítést és a kennel egyéb berendezéseit egészségre ártalmatlan anyagból kell előállítani, és úgy kell kidolgozni, hogy a kutya ne sérthesse meg magát. A kerítést úgy kell kiképezni, hogy a kutyák ne juthassanak rajta át. A kennel legalább egyik oldalának kilátást kell biztosítania a kutyának kifelé. Ha a kennel padlózata nem hőszigetelt anyagból áll, akkor a védett helyiségen kívül egy hőszigetelt fekvőhelynek kell lennie. A kennel belsejét tisztán, szárazon és féregmentesen kell tartani.

 

Erős napsugárzás vagy magas külső hőmérséklet esetén a védett helyiségen kívül egy árnyékos helyet kell a kutyának biztosítani.

 

A kennel területét a benne tartott kutyák számához kell igazítani. A kutyákat a kennelen belül nem szabad megkötve tartani. A tartásukhoz minimálisan szükséges terület nagyságát a mindenkori érvényes állatvédelmi törvény határozza meg. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint minimum

 

20,00 m2.

 

Az etető és itató edényeket tisztán kell tartani, egészségre ártalmatlan anyagból kell készülnie, és olyan kiképzésűnek kell lennie, hogy a kutya ne sértse meg magát vele. Friss vizet mindenkor elegendő mennyiségben rendelkezésre kell bocsátani.

 

A kutyákkal való állandó érintkezés, és a kennel szabályos időközönkénti ellenőrzése érdekében a kennelnek a tenyésztő lakóházától látó- és hallótávolságon belül kell elhelyezkednie. Minden kutyának naponta legalább 1-2 órára nagyobb területen történő mozgási lehetőséget kell nyújtani.

 

1.1.8.2 Egyéb tartás

 

Amennyiben a kutyákat szabad kifutón vagy pajtában, csűrben, használaton kívüli istállóban, tárolási épületben vagy egyéb hasonló helyiségben tartják, akkor egy védett helyiséget kell számukra biztosítani, ami a korábban felsorolt védett helyiségre vonatkozó előírásoknak megfelel.

 

1.1.8.3 Gondozás és ápolás

 

A kutyák mozgási igényét sétával, a szabadban lévő területeken lehet kielégíteni, amikor a tenyésztő foglalkozik kutyáival. Minden felnőtt- és kölyökkutya naponta emberi társaságot, érintkezést, beszédet és odafigyelést kell kapjon. Ez az odafigyelés a tenyésztőtől vagy a kutyákkal szoros kapcsolatban álló személytől kell, hogy kiinduljon.

 

A tulajdonosnak vagy a gondozással és ápolással megbízott személynek naponta legalább egyszer a kutya egészségéről és az elhelyezésének állapotáról meg kell győződnie, és amennyiben hiányosságokat észlel, haladéktalanul intézkednie szükséges.

 

  • A tenyésztés feltételei

 

1.1.9.1 Általános tudnivalók

 

A Danubius Dog Klub a fajta fejlődésének és a meglévő populáció minőségének javítása érdekében fő céljai közt tartja a következőket:

 

  • megőrizni és továbbfejleszteni a német dog kiváló adottságait küllemi és jellembeli tulajdonságok terén,
  • ennek segítségével stabil idegrendszerű, egészséges egyedek tenyésztése, az eredeti tenyészcélt és a modern életkörülményeket is szem előtt tartva a lehető legstabilabb állomány létrehozása.

 

Az Egyesület célja, hogy tenyészteni kizárólag az Egyesület által elfogadott tenyészminősítéssel rendelkező egyedekkel lehessen.

 

Ezért megkülönböztetés (pl.: felülbélyegzés) nélküli származási lapot csak azok az utódok kaphatnak, melyeknek szülei a Danubius Dog Klub jelen szabályzatban támasztott feltételeknek már a fedeztetés napján is megfelelnek. Ettől eltérni csak kivételesen indokolt esetben még a fedeztetés előtt a tenyésztésvezetőhöz és az Egyesület elnökéhez írásban benyújtott kérelemmel lehet, melynek tartalmaznia kell miért nem teljesültek a szükséges feltételek, valamint a tenyésztési érdeket/célt alaposan indokolni kell. Utólagos (fedeztetés utáni) engedélyeztetésre (ide tartozik a „nem kívánt, véletlen színkeresztező párosodás” is), valamint alapos indok hiányában beadott kérelem engedélyezésére nincs lehetőség.

 

Csak funkcionálisan egészséges kutyák tenyészthetők. A tenyésztő felelősséggel tartozik azért, hogy az általa tenyésztésbe vont kutya a viselkedési és a testi adottságainál fogva alkalmas a tenyésztésbe vételre. A tenyésztőnek jó körülményeket kell biztosítania a tenyészegyedek részére, ami megfelel a fizikai és lelki igényeiknek és az utódok fejlődésének, szocializálódásának.

 

Az FCI Tenyésztési Szabályzata alapján egy kutya akkor mentes örökletes betegségtől, ha egészségesen örökíti a fajta jellemzőit, típusát és tipikus temperamentumát anélkül, hogy bármilyen lényeges örökletes hiányosságot mutatna, amely gyengítené az utódok funkcionális egészségét. A tenyésztés során mellőzni kell minden olyan jellegű túlzást, amely a kutyák funkcionális egészségének károsodását okozhatja.

 

Nem lehet kutyát tenyészteni a fajta standardjében felsorolt kizárásra okot adó hibákkal, valamint rejtett heréjűséggel (kryptorhizmus), félheréjűséggel (monorhizmus), illetve örökletes, vagy az életvitelt lehetetlenné tevő betegségekkel.

 

A tenyésztés alapvető feltételei:

 

  1. A tenyészet kennel nevének nemzeti és nemzetközi védelme.

 

  1. A Danubius Dog Klub által ellenőrzött, regisztrált, az Egyesület szerződött partnere által készített zárt FCI Származási Lap.

 

  1. A tenyészállatok standard szerinti felépítése, külleme, jó kondíciója és egészsége, beleértve a folyamatos féregtelenítést és immunizálást is.
  2. Mind a szuka, mind a kan tenyészthetőségének igazolása.

 

  1. A tenyésztő köteles az anyakutyát és a kölyköket, valamint a gondozásában lévő összes kutyát a legjobb táplálási körülmények között tartani, jól ápolni, a fajtának megfelelően és higiénikusan szállásolni.

 

A Danubius Dog Klub „B” törzskönyvet nem ad ki.

 

1.1.9.2 A tenyészthetőség meghatározása

 

Csak azon kutyáknak engedélyezett a tenyésztése, amelyek megfelelnek az Egyesület jelen Tenyésztési Szabályzatában rögzített kívánalmaknak, küllem és egészség tekintetében. A tenyészthetőség kizárólagos feltétele a Danubius Dog Klub tenyészszemléin kiadott tenyészthető minősítés, ennek hiányában kizárólag megkülönböztető jelzéssel ellátott származási lap adható ki. A tenyésszemlét a Danubius Dog Klub által elfogadott bíró végzi.

 

 

Ezen bírálati rend, kötelező minden 2014. január 1. és utána született illetve a 15 hónapos kort azután betöltő német dogokra és azokra az egyedekre, akik ez idáig még nem szereztek tenyészthető minősítést.

 

Olyan magyarországi származási lappal rendelkező kutyák, akik az Egyesület tenyésztési engedélyét nem kapták meg és ezért külföldön lettek tenyésztésbe állítva, azok utódai a Danubius Dog Klub főtörzskönyvébe nem vehetők fel.

 

A vemhesen importált, tenyészszemlével nem rendelkező szukáknak a kölykezést követő lehető legközelebbi alkalommal - az alom bejelentése után - kell megszerezni az utólagos tenyésztési engedélyt, a származási lapok kiadása addig felfüggesztésre kerül. Az alombejelentőhöz csatolni kell az eredeti fedeztetési igazolást, különben a kiskutyák nem vehetők főtörzskönyvi nyilvántartásba.

 

Importált kanokat, még akkor is, ha külföldi „Champion” címük van, csak a Danubius Dog Klub tenyészszemléjén szerzett, vagy az Egyesület által elfogadott „tenyészthető” minősítés birtokában lehet tenyésztésbe állítani.

 

Külföldi fedeztetésnél az adott ország szabályai az irányadók. Külföldi fedeztetés: csak az FCI által elismert származással rendelkező kannal és az FCI által elismert törzskönyvvezető szervezet fedeztetési igazolása alapján.

 

1.1.9.3 Tenyészszemle

 

A Danubius Dog Klub évente legalább 6 alkalommal önálló szervezésben vagy más elismert tenyésztő szervezettel közösen, lehetőség szerint az ország tájegységeire elosztva előre meghirdetett tenyészszemlét tart.

 

Az Egyesület tenyészszemléjén a tenyészthető minősítés címet csak az Egyesület Vezetősége által elfogadott azon bíró adhatja vagy tagadhatja meg, aki érvényes, a német dog fajtára jogosító FCI bírói igazolvány birtokában van. Tenyészszemlén bíró az lehet, aki német dog fajtára FCI által elismert küllembíró. A tenyészszemle eredménye a bírálat után az eredeti származási lapra felvezetésre kerül. A felkért küllembíró a Danubius Dog Klub egyedi bírálati lapján rögzíti véleményét.

 

1.1.9.4 Részletes leíró jellegű tenyésszemle bírálat

 

Fajta jellemző tulajdonságait, ill. testtáj bírálatát kell elvégeznie a bírónak az Egyesület tenyészszemle bírálati lapja alapján. A tulajdonságok, ill. testtájak sora, ha indokolt bővülhet, ennek eldöntése a Vezetőség jogkörét képezi, a tenyésztésvezetővel egyeztetve.

 

Minden kutyának megvannak a maga értékei és javítandó tulajdonságai. A bíró feladata, hogy ezeket felismerje, a tenyésztőé pedig, hogy ezekkel tisztában legyen, és ennek alapján válasszon párt kutyájához.

 

A bíró jogosult, hogy megtagadja a minősítés kiadását, ha úgy ítéli meg, hogy az adott egyed fejlettsége láthatóan nem megfelelő, vagy egészségi állapota orvosi vizsgálatot igényel, mely vizsgálat eredménye tükrében ítélhető meg az egyed tenyészthetősége. A bíró kötelezheti az egyed tulajdonosát az orvosi vizsgálat elvégzésére és eredményének bemutatására, határidő megjelölésével. Amennyiben a tulajdonos az orvosi vizsgálatnak nem tesz eleget, úgy a kutya minősítése „Tenyésztésre nem engedélyezett”.

 

1.1.9.5 A minősítés rendje

 

Tenyészszemlén az alábbi minősítések adhatók ki:

 

Tenyészthető:

 

Az az egyed, amely az FCI által az adott fajtára meghatározott standard előírásainak megfelel,- még ha kisebb hibái vannak is -, kiegyensúlyozott idegrendszerről tanúbizonyságot tesz.. A minősítés kiadásánál figyelembe kell venni az egyesület hosszú távú tenyésztési iránymutatását, célkitűzéseit. Sérülés nyomait és következményeit (pl. lelettel igazolt foghiány) mutató kutya esetében szükség esetén állatorvos bevonható a döntésbe.

 

Tenyésztésre nem engedélyezett:

 

Az az egyed, amely az FCI által az adott fajtára meghatározott standard előírásainak nem felel meg, illetve olyan egészségügyi és idegrendszeri tüneteket mutat, ami egy egészséges tenyészegyednél nem engedhető meg.

 

A „Tenyésztésre nem engedélyezett” minősítés esetén a tenyészszemle egy éven belül nem ismételhető meg, de egy év után is legfeljebb egyszer. Amennyiben a minősítés ismét „Tenyésztésre nem engedélyezett”, a kutya véglegesen kizárandó a tenyésztésből.

 

A bírónak minden egyes kutya minősítését a bírálati lapon írásban indokolnia kell. A tenyészszemlén egyedi bírálati lap készül két példányban. A tenyészszemle minden eredményét kötelező rávezetni a származási lapra, pecséttel és a bíró aláírásával ellátva.

 

A bírálat legkorábbi időpontja a betöltött 15 hónapos kor, feltétele az eredeti, honosított származási lap és az egyedi azonosíthatóság.

 

1.1.9.6 A tenyésztésből kizárandók

 

FCI által elismert származási lappal nem rendelkező egyedek illetve „Tenyésztésre nem engedélyezett” minősítésű egyedek.

 

Azon kutyák, melyek az Egyesület szabályai szerint, mint nem tenyészthetők vannak regisztrálva, nem vonhatók tenyésztésbe, de az Egyesület összes rendezvényén részt vehetnek.

 

1.1.9.7 A tenyésztésbe vétel korhatára

 

Alsó korhatár:

  • Kan esetében betöltött 15 hónapos kor.

 

  • Szuka esetében betöltött 18 hónapos kor. Felső korhatár:
  • Kan esetében nincsen meghatározva.
  • Szuka esetében a betöltött 8 éves kor.

A tenyésztésbe vétel idején a fedeztetés ill. a fedezés időpontját értjük.

 

1.1.9.8 A tenyésztésre felhasználás gyakorisága

 

Egy szuka számára 2 évente 3 alom, de életében legfeljebb 8 alom engedélyezett. Ebbe az összes (elvetélt, halvaszületett vagy elpusztult) alom is beletartozik. Az ellést követő ivarzást lehetőleg ki kell hagyni. Ha egymást követően mégis befedeztetésre került és mindkét esetben alom is született, a rákövetkező tüzeléskor tilos a szukát befedeztetni.

 

Kan esetében az egy kan által fedezhető szukák, illetve az éves fedeztetéseinek száma nincs korlátozva. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az állatvédelmi törvényt és a kan teljesítőképességét (kondíció, egészség) figyelmen kívül kell, vagy lehet hagyni.

 

1.1.9.9 Almonként törzskönyvezhető egyedek száma

 

Az Egyesület nem korlátozza az egy alomban főtörzskönyvbe kerülhető egyedek számát.

 

1.1.10  A fedeztetés

 

  • Általános tudnivalók

 

Azon egyedek, amelyek „Tenyésztésre nem engedélyezett” minősítésűek, nem használhatók tenyésztési célokra.

 

A fedezőkan kiválasztása a tenyésztő joga, ugyanúgy a kan tulajdonosa is jogosult a szukák megválasztására. Mind a szuka, mind a kan tulajdonosa köteles a fedeztetés előtt meggyőződni arról, hogy a partner kutyája az Egyesület tenyésztési feltételeinek megfelel.

 

A kan- és a szukatulajdonos egymással szembeni jogai az FCI, a Kinológiai szövetség és az Egyesület szabályaiban rögzítettek és közvetlenül érvényesek.

 

A tulajdonosok kötelesek az őket érintő határozatokról, ill. ezek változásairól maguk informálódni. A szabályok áthágása a tenyésztés betiltását vonhatja maga után.

 

A fedezés megtörténtével a kan teljesítményének ellentételeként a kantulajdonost megilleti a fedezési díj. A fedezési díj összegének és fizetési módjának, esetleg köly(k)ökért történő fedeztetés alkalmazásának megszabása kizárólag a két fél megállapodásának a tárgya. A későbbi viták elkerülése érdekében írásos megállapodás készítése ajánlott.

 

  • A kantulajdonos kötelességei

 

A fedezés tényét a kan tulajdonosa a Fedeztetési igazoláson aláírásával igazolja. Amennyiben a szuka üresen marad, a kantulajdonos díjmentesen biztosít egy újabb fedeztetést feltéve, hogy a megállapodás erről másképpen nem rendelkezik. Minden egyéb esetben a két fél közötti írásos megállapodás a mérvadó.

 

  • A szukatulajdonos kötelességei

 

Minden tenyésztőnek kötelező kennel könyvet vezetni, mely tartalmazza

 

  • a fedezőkan nevét, törzskönyvi számát, tenyészminősítését

 

  • a fedeztetett szuka nevét, törzskönyvi számát, tenyészminősítését

 

  • a fedeztetés időpontját, körülményeit, pl. mesterséges megtermékenyítés.

 

  • az alom születésnapját, a nemek, szinek megoszlását

 

  • a kan tulajdonosának adatait (név, cím, stb.)
  • a kölykök kikerülését (eladás, halál, stb.)
  • a kölykök vevőinek adatait (név, cím, stb.)

 

Az alomellenőr a kennel könyvbe tett megjegyzéseket az alomvizsgálatkor ellen jegyzi.

 

Állatkereskedésbe illetve más hivatásos kutyakereskedelemmel foglakozó helyre/személynek történő eladás tilos, és a Egyesületből való automatikus kizárást vonja maga után, melynek időtartamáról a Egyesület vezetősége dönt.

 

Az örökletes betegségek és defektusok felfedezésének és legyőzésének érdekében a tenyésztő köteles a vásárló hozzájárulásával nevét és címét a kennel könyv megfelelő részében bejegyezni, és az adatokat a tenyésztésvezető felé közölni.

 

  • A mesterséges termékenyítés

 

A mesterséges termékenyítés a német dog fajtánál megengedett.

 

  • A felnevelhető kölykök száma

 

Átlagosan 6-8 kölyök születik egy alomban, amelyek felnevelése általában nem okoz gondot a szukának. Tapasztalatok szerint megfelelő tartással és gondoskodással a nagyobb létszámú almok egyedei is sikeresen felnevelhetők. Ezért a felnevelhető kölykök számát az Egyesület nem korlátozza, de a szuka egészségének védelme érdekében a 8 egyed fölötti almok esetében a szuka tenyésztési engedélyét, alomszámtól függően, meghatározott időre felfüggeszti.

 

Az Egyesület minden egészséges, életképes kiskutyát törzskönyvez, ha a szülők rendelkeznek az előírt törzskönyvezési minősítésekkel. Az állatvédelmi törvény nem engedélyezi az egészségesnek látszó utódok elpusztítását még akkor sem, ha olyan sokan vannak, hogy a szuka nem képes őket felnevelni. Ilyenkor „dajkakutya” bevonása, vagy mesterséges felnevelés szükséges.

 

  • Dajkakutya igénybevétele

 

Ha a tenyésztő, úgy látja, hogy a kölykök fejlődése bármi okból nem megfelelő, dajkakutya segítségét is igénybe veheti. A dajkakutya legyen erős, egészséges és jó idegzetű. Ha egy dajkakutya saját almot nem nevel, úgy akár két különböző alomból is lehet kölyköt alátenni, ha azok biztonságosan jelölve vannak és elcserélhetőségük teljesen kizárt.

 

1.1.11  Alombejelentés

 

A tenyésztőnek (szuka tulajdonos) jelentenie kell a Danubius Dog Klub felé az egész almot, legkésőbb a kölykök 180 napos koráig, az erre rendszeresített „Alombejelentő jegyen”. Ezen időpontig a kiskutyák chipezésének meg kell történnie, és csatolni kell az állatorvos igazolását a transzponder behelyezéséről.

 

Az alombejelentő jegy első 2 példányához csatolni kell:

  • a „Fedeztetési jegy” első 2 példányát;
  • a tenyésztő FCI által védett kennelnév igazolásának másolatát;
  • a szuka Származási lapjának mindkét oldali másolatát;
  • a kan Származási lapjának mindkét oldali másolatát;
  • mindkét szülő tenyészszemle bírálati lapja másolatát;
  • mindkét szülő, addig elért minősítéseinek másolatait, (kiállítási, CH igazolást, stb.);
  • az alomhoz kapcsolódó befizetések bizonylatainak másolatait;
  • a törzskönyvezési díj befizetését igazoló bizonylat másolatát.
  • állatorvos igazolását a transzponder behelyezéséről

 

Az alombejelentő jegyet a Danubius Dog Klub tenyésztésvezetője ellenőrzés után regisztrációs számmal látja el, és a Származási lapokat a Danubius Dog Klub az erre szerződött partnerével elkészítteti. Az erre szerződött partner azokon feltünteti az állami elismertség tényét, a Danubius Dog Klub és az FCI logóját, a regisztrációs számát, és aláírással hitelesíti.

 

Egy almon belül célszerű a kiskutyák azonosító nevét az ABC soron következő azonos betűjével kezdeni. Az alombejelentőn először a kanok neveit, majd a szukák neveit kell felsorolni.

A halva született kölykök értelemszerűen nem felsorolandók, de köteles azt is bejelenteni.

 

1.1.12  Az elhullott kutyák

 

Az elhullott kutya származási lapjának másolatát a tenyésztésvezető részére 30 napon belül el kell juttatni, hogy azt bejegyezze az elhullás időpontja és annak körülményei feltüntetésével. A származási lappal nem rendelkező egyedek elhullását nem kell bejelenteni.

 

1.1.13  A tenyésztésből kizárt kutyák nyilvántartása

 

A származási lappal rendelkező, de a tenyésztésből kizárt kutyákról a Danubius Dog Klub nyilvántartást vezet. A származási lappal nem rendelkező egyedekről az Egyesület által nyilvántartás nem készül.

 

1.1.14  A kölykök egyedi megjelölése

 

Minden kölyköt kötelező egyedi megjelöléssel (chip) ellátni, legkésőbb az alom 4 hónapos koráig. Az egyedi megjelölést a tenyésztő által választott állatorvos végezheti el.

 

Az egyedi megjelölés és a kiszállás költségét a tenyésztő viseli.

 

1.1.15  Tenyészet- és alomellenőrzés

 

A tenyészet- és alomellenőrzés megszervezése a tenyésztésvezető feladata.

 

Az almokat a kölykök továbbadása előtt a tenyészetben, az anyával együtt, a tenyésztésvezető által kijelölt alomellenőröknek kell ellenőrizniük. Az alomellenőröket a tenyésztésvezető pontos instrukciókkal látja el.

 

A tenyésztő ellenőrzés esetén, egy előre egyezetett időpontban, az alom 6-8 hetes kora között köteles biztosítani a bejutást a tenyészetbe és az alomhoz (megfelelő szigorú óvintézkedés mellett), ennek elmaradása esetén az alom nem törzskönyvezhető.

 

Az alomellenőröknek ellenőrizniük kell a kölykök és az anya állapotát, valamint a „oltási igazolványt”, hogy a kötelező alapimmunizáló oltásokat, és a féregtelenítést (melyet dátummal, a féregtelenítő szer megnevezésével, kötelező bevezetni az oltási igazolványba), ami arra az időszakra esedékes volt, megkapták-e. Minden esetben ellenőrizni kell azt is, hogy a tenyészhely és többi kutya tartásának módja megfelel-e a hatályos állatvédelmi törvénynek és jelen Tenyésztési Szabályzat előírásainak.

 

Amennyiben az alomellenőr hiányosságokat észlel, tanácsokkal látja el a tenyésztőt, mely tanácsokat és javaslatokat az Alomellenőrzési jegyzőkönyvben rögzít, és későbbi időpontban megismétli látogatását. Amennyiben ekkor sem tapasztalható változás, értesíti a tenyésztésvezetőt, aki megteszi a szükséges intézkedéseket.

 

Amennyiben az alomelfogadás során kiderül, hogy a kölyköknek olyan hibáik vagy hiányosságaik vannak, melyek állatorvosi beavatkozást tesznek szükségessé (pl. köldöksérv, vagy farkaskarom), úgy a származási lapok csak az után adhatók ki, hogy a tenyésztő a tenyésztésvezető részére megküldte az állatorvos igazolását a beavatkozás megtörténtéről, vagy az állatorvosi nyilatkozatot arról, hogy a beavatkozás nem volt indokolt.

 

Az alomellenőrök kötelesek az ilyen hibákat és hiányosságokat az alomellenőrzési jegyzőkönyvben egyértelműen feltüntetni.

 

Az ellenőrzés megtörténtéről és ennek eredményéről, a helyszínen „Alomellenőrzési jegyzőkönyvet” kell felvenni, melyből egy példányt a tenyésztő kap, egy példányt a tenyésztésvezető nyilvántartásba vesz.

 

Az észlelt hiányosságokat is ebbe kell rögzíteni, ha haladéktalanul nem lehet megszüntetni, ennek elhárítására az ellenőrök határidőt szabnak meg. Az alomellenőrzés költségét a tenyésztő viseli (a kiszállás költségét a Danubius Dog Klub Vezetősége határozza meg).

 

1.1.16  Szabálysértések, szankciók

 

Jelen szabályzat előírásainak megsértése esetén a tenyésztői tevékenységet az Egyesület Vezetősége a tenyésztésvezető ajánlása alapján meghatározott időre, indokolt határozatban felfüggesztheti.

Jelen szabályzat rendelkezéseitől eltérő egyedi engedélyeket a tenyésztésvezető javaslatára az Egyesület Vezetősége adhat.

A jelen szabályzat alapján a tenyésztésvezető által hozott határozatok ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Danubius Dog Klub Elnökéhez címzett fellebbezéssel lehet élni.

A Danubius Dog Klub minden tagja köteles a jelen Tenyésztési Szabályzattal kapcsolatos szabálysértésekről a Vezetőség valamely tagját vagy a tenyésztésvezetőt értesíteni. Az Állatvédelmi Törvény, a tenyésztési szabályok, a Vezetőség és a tenyésztésvezető rendeletei és döntései ellenében elkövetett szabálysértések figyelmeztetést vagy a tenyésztési jog megvonását vonhatja maga után. A felmerült eseteket az Egyesület Vezetősége bírálja el. Büntetési mód lehet szakmai vétségek esetén az alom törzskönyvezésének megtagadása, vagy annak megemelt díjakkal (felülbélyegzett származási lap) való elvégzése is. A fegyelmi eljárások mellett vagy helyett a jelen szabályzatba ütköző szabálysértések esetén időleges vagy állandó tenyésztési tilalom hajtható végre. A tenyésztési tilalom abban az esetben kerül bevezetésre, amennyiben az Állatvédelmi Törvény és a szabályzatoknak megfelelő tartási és felnevelési feltételek nem adottak. Egy tenyésztési tilalom alapvetően addig szól, amíg a tenyésztésvezetőnek a tenyésztő a hiányosságok elhárítását nem igazolta.

 

1.1.17  Az örökletes betegségek kiszűrése

 

Német dog esetében a jellemző örökletes betegségek a csípőízületi-, könyök ízületi displázia, dilatációs cardiomiopatia (szívizom elfajulás), szembetegségek közül az entrópium, echtropium, és a szemhéjporc törés. Ezen betegségek állatorvosi szűrővizsgálatának kötelezővé tétele az Egyesület hosszú távú célkitűzése, bevezetése fokozatosan történik.

 

1.1.18  Záró rendelkezések

 

A Danubius Dog Klub jelen szabályzata visszamenőleges hatállyal nem bír, azaz ha a fajtához tartozó egyedpár a tenyésztésbe állítás feltételeit a Tenyésztési Szabályzat hatályba lépése előtt már megszerezte, úgy minden további nélkül tenyésztésbe állíthatóak, utódaik számára a megfelelő igazolás (Származási Lap) kiadható. Származási Bizonyítvánnyal rendelkező egyedek párosításából született utódokat törzskönyvezni és Származási Bizonyítvánnyal kell ellátni, ha azt a szuka tulajdonosa (a tenyésztő) kéri.

 

Jelen Tenyésztési Szabályzat betartásának kontrollálása a tenyésztésvezető és az Egyesület Vezetőségének joga és feladata. Minden tenyésztő és tenyészteni szándékozó, köteles a tenyésztési szabályok tartalmáról illetve változásáról önmaga.

 

 DDK calligraphic layout

Danubius Dog Klub (DDK)

a Német Dog magyarországi fajtagondozó szervezete

Elnök/Képviselő: Tóth István
Székhely és levelezési cím: 7772 Villánykövesd, Kossuth Lajos utca 33. 
Adószám: 18269851-1-16
http://www.danubiusdogclub.hu               info@danubiusdogclub.hu
+ 36/70-2423458     https://www.facebook.com/danubiusdogclub/
Bankszámlaszám: OTP Bank 11742221-20036469-00000000
SWIFT/BIC: OTPVHUHB
IBAN: HU46 1174-2221-2003-6469-0000-0000


Danubius Dog Klub a Fővárosi Bíróság által nyilvántartása vett országos hatáskörű egyesület.

DDK calligraphic layout